5 A magzati tĂŒdĆ fejlĆdĂ©sĂ©nek fĂĄzisai
Ebben a cikkben
- Mi a magzati tĂŒdĆ fejlĆdĂ©se?
- Mik a magzati tĂŒdĆfejlĆdĂ©si szakaszok?
- A Unborn Baby tĂŒdĆfejlĆdĂ©sĂ©t befolyĂĄsolĂł tĂ©nyezĆk
- Hogyan kell tudni, hogy a magzati tĂŒdĆ fejlĆdĂ©se megfelelĆ-e a biztonsĂĄgos szĂĄllĂtĂĄshoz
- Mi van, ha a magzati tĂŒdĆ mĂ©g nem fejlett?
A mĂ©hĂ©ben növekvĆ baba csodĂĄlatos, Ă©s valĂłban megdöbbentĆ, hogy a sejtek egy kis csoportja szĂ©p babĂĄvĂĄ alakul. Azonban a kĂŒlönbözĆ szervek kialakulĂĄsĂĄnak folyamata nagyon bonyolult, Ă©s azonnal elkezdĆdik. Az egyik legfontosabb fejlesztĂ©s, amely segĂti a babĂĄt az anyai mĂ©hen kĂvĂŒl, a tĂŒdĆ kialakulĂĄsa. BöngĂ©sszen az alĂĄbbi cikkben, hogy megtudja, hogyan törtĂ©nik a magzati tĂŒdĆ fejlĆdĂ©s Ă©s Ăgy tovĂĄbb.
Mi a magzati tĂŒdĆ fejlĆdĂ©se?
Ha kĂvĂĄncsi, hogy mikor kezdĆdik a magzat tĂŒdeje, akkor a baba tĂŒdejĂ©je körĂŒlbelĂŒl nĂ©gy hetes terhessĂ©gi korban kezdĆdik - ez az embriĂłfĂĄzis körĂŒl van. A fejlĆdĂ©s kezdeti szakaszĂĄban a babĂĄnak csak nĂ©hĂĄny differenciĂĄlatlan sejtje lehet. Az idĆ mĂșlĂĄsĂĄval azonban ezek a differenciĂĄlatlan sejtek egyedi rĂ©tegekkĂ© vĂĄlnak, Ă©s Ăgy a magzati tĂŒdĆ fejlĆdik.
Mik a magzati tĂŒdĆfejlĆdĂ©si szakaszok?
A magzati tĂŒdĆ fejlĆdĂ©se nagyjĂĄbĂłl öt szakaszba sorolhatĂł. Ezeket a szakaszokat röviden megvitatjuk a következĆ bekezdĂ©sekben:
1. EmbrionĂĄlis fĂĄzis
Ez a fĂĄzis a terhessĂ©gi kor negyedik-ötödik hetĂ©ben kezdĆdik. Ebben a szakaszban kĂ©t rĂŒgy van, amely elĂĄgazik. Az egyik segĂt a tĂŒdĆ jobb rĂ©szĂ©nek kialakulĂĄsĂĄban; a mĂĄsik segĂt a bal rĂ©sz kialakĂtĂĄsĂĄban. Ezen a fĂĄzisban a hangszĂłrĂł (gĂ©ge) Ă©s a csĆcsĆ (lĂ©gcsĆ) az elĆtĂ©rbĆl kezdĆdik.
2. PszeudĂĄlis mirigy fĂĄzis
Ez a szakasz a hatodik hĂ©t körĂŒl kezdĆdik, Ă©s tizenhatodik hĂ©tig tart. Ebben a fĂĄzisban a tĂŒdĆbimbĂłk több aprĂł egysĂ©gbe oszlanak, hogy önĂĄllĂł lĂ©gzĆkĂ©szĂŒlĂ©kkĂ© vĂĄljanak. Ez magĂĄban foglalja a kĂŒlönbözĆ kapillĂĄris edĂ©nyeket Ă©s bronchiolokat, amelyek az oxigĂ©nt a vĂ©rbe szĂĄllĂtjĂĄk.
3. Canalicular fĂĄzis
Ez a fĂĄzis a 17. hĂ©t körĂŒl kezdĆdik, Ă©s a terhessĂ©g 25. hetĂ©ig tart. A fĆ fejlesztĂ©s, amely ebben a fĂĄzisban törtĂ©nik, magĂĄban foglal egy fontos akadĂĄly kialakulĂĄsĂĄt a tĂŒdĆben. Ez a gĂĄt segĂti az oxigĂ©nt a lĂ©gzĂ©s kapillĂĄrisaihoz valĂł vĂ©r szĂĄllĂtĂĄsĂĄra, Ă©s elĆsegĂti a szĂ©n-dioxid felszabadulĂĄsĂĄt a lĂ©gĂști kapillĂĄrisokbĂłl. Az idĆ mĂșlĂĄsĂĄval könnyen lehet megkĂŒlönböztetni a gĂĄzt hordozĂł szöveteket Ă©s a levegĆt hordozĂł szöveteket.
4. Saccular fĂĄzis
Ez a fĂĄzis a terhessĂ©g 25. hetĂ©tĆl a 36. napig kezdĆdik. MegkezdĆdik a felĂŒletaktĂv anyag kĂ©pzĆdĂ©se, amely olyan szappanos folyadĂ©k, amely a tĂŒdĆszöveteket egymĂĄshoz tapadja, a kilĂ©gzĂ©s folyamĂĄn elszakad, vagy tömörĂtĂ©s esetĂ©n kĂĄrosĂtja magĂĄt. Azok a csecsemĆk, akik a felĂŒletaktĂv anyag nem megfelelĆ kialakulĂĄsĂĄval szĂŒletnek, lĂ©gzĂ©si problĂ©mĂĄkat Ă©s mĂĄs lĂ©gzĂ©si problĂ©mĂĄkat okozhatnak.
5. AlveolĂĄris fĂĄzis
Ez a magzati tĂŒdĆ fejlĆdĂ©sĂ©nek utolsĂł szakaszĂĄt jelzi, Ă©s ez a fĂĄzis a szĂŒletĂ©s elĆtt kezdĆdik, Ă©s a korai gyermekkorig folytatĂłdik. Ebben a szakaszban több felĂŒletaktĂv anyagot Ă©s alveolĂĄkat (lĂ©gzsĂĄkokat) kĂ©peznek, amelyek segĂtik a szöveteket a gĂĄzok szĂĄllĂtĂĄsĂĄra a tĂŒdĆbe. Ez segĂt abban, hogy a tĂŒdĆ jobban megismerje a levegĆ mozgĂĄsĂĄt, ahogy a baba nĆ.
A Unborn Baby tĂŒdĆfejlĆdĂ©sĂ©t befolyĂĄsolĂł tĂ©nyezĆk
Vannak olyan tĂ©nyezĆk, amelyek befolyĂĄsolhatjĂĄk a szĂŒletendĆ baba tĂŒdejĂ©nek fejlĆdĂ©sĂ©t, Ă©s nĂ©hĂĄny oka a következĆ:
- MegfigyeltĂ©k tovĂĄbbĂĄ, hogy a fĂ©rfi csecsemĆk hajlamosabbak a tĂŒdĆfejlĆdĂ©si problĂ©mĂĄkra, mint a nĆi csecsemĆk.
- A szĂŒlĆk etnikai hovatartozĂĄsa is szerepet jĂĄtszik. Ăgy a dĂ©lkelet-ĂĄzsiai Ă©s a fekete csecsemĆk nagyobb veszĂ©lyt jelentenek a tĂŒdĆ fejlĆdĂ©si problĂ©mĂĄiban.
- Ha egy anyu-to-be dohånyzik a terhesség alatt, ez håtrånyosan befolyåsolja a magzatåt.
Hogyan kell tudni, hogy a magzati tĂŒdĆ fejlĆdĂ©se megfelelĆ-e a biztonsĂĄgos szĂĄllĂtĂĄshoz
Abban az esetben, ha a babĂĄt esetleg korĂĄn kell szĂĄllĂtani, vagy az anyĂĄnak esetlegesen tapasztalhatĂł szövĆdmĂ©nye miatt, az orvos javasolhat olyan teszteket, mint a magzati tĂŒdĆ Ă©rettsĂ©gi vizsgĂĄlata, hogy megĂ©rtse a baba tĂŒdĆ egĂ©szsĂ©gĂ©t. A legtöbb esetben az orvos mĂ©rlegeli a szövĆdmĂ©nyek sĂșlyossĂĄgĂĄnak kockĂĄzatĂĄt, amikor a baba elkezdi eljuttatni. Azonban, ha a baba 32 hĂ©t elĆtt szĂŒletik, akkor a teszt nem lesz hasznos, mert a baba tĂŒdĂ”i nem elĂ©g Ă©rettek ahhoz, hogy ellenĂĄlljanak a tesztnek. A vizsgĂĄlat sorĂĄn a felĂŒletaktĂv anyag szintjĂ©t mĂ©rjĂŒk; az anyag nagy mennyisĂ©ge az Ă©rett tĂŒdĆre utal, Ă©s a kisebb mennyisĂ©gek mĂĄskĂ©ppen jelzik.
Mi van, ha a magzati tĂŒdĆ mĂ©g nem fejlett?
ElĆfordulhat, hogy a magzati tĂŒdĆk nem fejlettek; ilyen esetekben orvosa tanĂĄcsot adhat szteroidok beadĂĄsĂĄra az anyĂĄk vĂ©rĂ©be, amĂg mĂ©g terhes. A szteroidok befecskendezĂ©se segĂthet felgyorsĂtani a baba tĂŒdĆfejlĆdĂ©sĂ©t. A magzati tĂŒdĆ fejlĆdĂ©se 36 hĂ©ten keresztĂŒl meglehetĆsen Ă©rett; mivel a baba a 37. hĂ©tre költözik, lehet, hogy teljesen kifejlett tĂŒdĆje van. Az orvosok azonban a terhessĂ©g 39 hetĂ©t vĂĄrjĂĄk, mielĆtt fĂĄjdalmat okoznĂĄnak az anyĂĄban, ha az elvĂ©gzett vizsgĂĄlatok azt mutatjĂĄk, hogy a baba tĂŒdejĂ©t teljesen kifejlesztettĂ©k. Minden baba mĂĄskĂ©pp fejlĆdik, Ă©s Ăgy minden terhessĂ©gi nap kĂŒlönbsĂ©get tesz a baba tĂŒdĆfejlĆdĂ©sĂ©ben.
Ha bĂĄrmilyen kĂ©rdĂ©se van a magzati tĂŒdĆ fejlĆdĂ©sĂ©vel kapcsolatban, javasoljuk, hogy forduljon orvosĂĄhoz, hogy alapos betekintĂ©st nyerjen a tĂ©mĂĄba.
Szintén olvassa el: A magzati növekedés diagram hetente hosszåt