5 A magzati tĂŒdƑ fejlƑdĂ©sĂ©nek fĂĄzisai

Tartalom:

{title}

Ebben a cikkben

  • Mi a magzati tĂŒdƑ fejlƑdĂ©se?
  • Mik a magzati tĂŒdƑfejlƑdĂ©si szakaszok?
  • A Unborn Baby tĂŒdƑfejlƑdĂ©sĂ©t befolyĂĄsolĂł tĂ©nyezƑk
  • Hogyan kell tudni, hogy a magzati tĂŒdƑ fejlƑdĂ©se megfelelƑ-e a biztonsĂĄgos szĂĄllĂ­tĂĄshoz
  • Mi van, ha a magzati tĂŒdƑ mĂ©g nem fejlett?

A mĂ©hĂ©ben növekvƑ baba csodĂĄlatos, Ă©s valĂłban megdöbbentƑ, hogy a sejtek egy kis csoportja szĂ©p babĂĄvĂĄ alakul. Azonban a kĂŒlönbözƑ szervek kialakulĂĄsĂĄnak folyamata nagyon bonyolult, Ă©s azonnal elkezdƑdik. Az egyik legfontosabb fejlesztĂ©s, amely segĂ­ti a babĂĄt az anyai mĂ©hen kĂ­vĂŒl, a tĂŒdƑ kialakulĂĄsa. BöngĂ©sszen az alĂĄbbi cikkben, hogy megtudja, hogyan törtĂ©nik a magzati tĂŒdƑ fejlƑdĂ©s Ă©s Ă­gy tovĂĄbb.

Mi a magzati tĂŒdƑ fejlƑdĂ©se?

Ha kĂ­vĂĄncsi, hogy mikor kezdƑdik a magzat tĂŒdeje, akkor a baba tĂŒdejĂ©je körĂŒlbelĂŒl nĂ©gy hetes terhessĂ©gi korban kezdƑdik - ez az embriĂłfĂĄzis körĂŒl van. A fejlƑdĂ©s kezdeti szakaszĂĄban a babĂĄnak csak nĂ©hĂĄny differenciĂĄlatlan sejtje lehet. Az idƑ mĂșlĂĄsĂĄval azonban ezek a differenciĂĄlatlan sejtek egyedi rĂ©tegekkĂ© vĂĄlnak, Ă©s Ă­gy a magzati tĂŒdƑ fejlƑdik.

Mik a magzati tĂŒdƑfejlƑdĂ©si szakaszok?

A magzati tĂŒdƑ fejlƑdĂ©se nagyjĂĄbĂłl öt szakaszba sorolhatĂł. Ezeket a szakaszokat röviden megvitatjuk a következƑ bekezdĂ©sekben:

1. EmbrionĂĄlis fĂĄzis

Ez a fĂĄzis a terhessĂ©gi kor negyedik-ötödik hetĂ©ben kezdƑdik. Ebben a szakaszban kĂ©t rĂŒgy van, amely elĂĄgazik. Az egyik segĂ­t a tĂŒdƑ jobb rĂ©szĂ©nek kialakulĂĄsĂĄban; a mĂĄsik segĂ­t a bal rĂ©sz kialakĂ­tĂĄsĂĄban. Ezen a fĂĄzisban a hangszĂłrĂł (gĂ©ge) Ă©s a csƑcsƑ (lĂ©gcsƑ) az elƑtĂ©rbƑl kezdƑdik.

2. PszeudĂĄlis mirigy fĂĄzis

Ez a szakasz a hatodik hĂ©t körĂŒl kezdƑdik, Ă©s tizenhatodik hĂ©tig tart. Ebben a fĂĄzisban a tĂŒdƑbimbĂłk több aprĂł egysĂ©gbe oszlanak, hogy önĂĄllĂł lĂ©gzƑkĂ©szĂŒlĂ©kkĂ© vĂĄljanak. Ez magĂĄban foglalja a kĂŒlönbözƑ kapillĂĄris edĂ©nyeket Ă©s bronchiolokat, amelyek az oxigĂ©nt a vĂ©rbe szĂĄllĂ­tjĂĄk.

3. Canalicular fĂĄzis

Ez a fĂĄzis a 17. hĂ©t körĂŒl kezdƑdik, Ă©s a terhessĂ©g 25. hetĂ©ig tart. A fƑ fejlesztĂ©s, amely ebben a fĂĄzisban törtĂ©nik, magĂĄban foglal egy fontos akadĂĄly kialakulĂĄsĂĄt a tĂŒdƑben. Ez a gĂĄt segĂ­ti az oxigĂ©nt a lĂ©gzĂ©s kapillĂĄrisaihoz valĂł vĂ©r szĂĄllĂ­tĂĄsĂĄra, Ă©s elƑsegĂ­ti a szĂ©n-dioxid felszabadulĂĄsĂĄt a lĂ©gĂști kapillĂĄrisokbĂłl. Az idƑ mĂșlĂĄsĂĄval könnyen lehet megkĂŒlönböztetni a gĂĄzt hordozĂł szöveteket Ă©s a levegƑt hordozĂł szöveteket.

4. Saccular fĂĄzis

Ez a fĂĄzis a terhessĂ©g 25. hetĂ©tƑl a 36. napig kezdƑdik. MegkezdƑdik a felĂŒletaktĂ­v anyag kĂ©pzƑdĂ©se, amely olyan szappanos folyadĂ©k, amely a tĂŒdƑszöveteket egymĂĄshoz tapadja, a kilĂ©gzĂ©s folyamĂĄn elszakad, vagy tömörĂ­tĂ©s esetĂ©n kĂĄrosĂ­tja magĂĄt. Azok a csecsemƑk, akik a felĂŒletaktĂ­v anyag nem megfelelƑ kialakulĂĄsĂĄval szĂŒletnek, lĂ©gzĂ©si problĂ©mĂĄkat Ă©s mĂĄs lĂ©gzĂ©si problĂ©mĂĄkat okozhatnak.

5. AlveolĂĄris fĂĄzis

Ez a magzati tĂŒdƑ fejlƑdĂ©sĂ©nek utolsĂł szakaszĂĄt jelzi, Ă©s ez a fĂĄzis a szĂŒletĂ©s elƑtt kezdƑdik, Ă©s a korai gyermekkorig folytatĂłdik. Ebben a szakaszban több felĂŒletaktĂ­v anyagot Ă©s alveolĂĄkat (lĂ©gzsĂĄkokat) kĂ©peznek, amelyek segĂ­tik a szöveteket a gĂĄzok szĂĄllĂ­tĂĄsĂĄra a tĂŒdƑbe. Ez segĂ­t abban, hogy a tĂŒdƑ jobban megismerje a levegƑ mozgĂĄsĂĄt, ahogy a baba nƑ.

A Unborn Baby tĂŒdƑfejlƑdĂ©sĂ©t befolyĂĄsolĂł tĂ©nyezƑk

Vannak olyan tĂ©nyezƑk, amelyek befolyĂĄsolhatjĂĄk a szĂŒletendƑ baba tĂŒdejĂ©nek fejlƑdĂ©sĂ©t, Ă©s nĂ©hĂĄny oka a következƑ:

  • MegfigyeltĂ©k tovĂĄbbĂĄ, hogy a fĂ©rfi csecsemƑk hajlamosabbak a tĂŒdƑfejlƑdĂ©si problĂ©mĂĄkra, mint a nƑi csecsemƑk.
  • A szĂŒlƑk etnikai hovatartozĂĄsa is szerepet jĂĄtszik. Így a dĂ©lkelet-ĂĄzsiai Ă©s a fekete csecsemƑk nagyobb veszĂ©lyt jelentenek a tĂŒdƑ fejlƑdĂ©si problĂ©mĂĄiban.
  • Ha egy anyu-to-be dohĂĄnyzik a terhessĂ©g alatt, ez hĂĄtrĂĄnyosan befolyĂĄsolja a magzatĂĄt.

{title}

Hogyan kell tudni, hogy a magzati tĂŒdƑ fejlƑdĂ©se megfelelƑ-e a biztonsĂĄgos szĂĄllĂ­tĂĄshoz

Abban az esetben, ha a babĂĄt esetleg korĂĄn kell szĂĄllĂ­tani, vagy az anyĂĄnak esetlegesen tapasztalhatĂł szövƑdmĂ©nye miatt, az orvos javasolhat olyan teszteket, mint a magzati tĂŒdƑ Ă©rettsĂ©gi vizsgĂĄlata, hogy megĂ©rtse a baba tĂŒdƑ egĂ©szsĂ©gĂ©t. A legtöbb esetben az orvos mĂ©rlegeli a szövƑdmĂ©nyek sĂșlyossĂĄgĂĄnak kockĂĄzatĂĄt, amikor a baba elkezdi eljuttatni. Azonban, ha a baba 32 hĂ©t elƑtt szĂŒletik, akkor a teszt nem lesz hasznos, mert a baba tĂŒdĂ”i nem elĂ©g Ă©rettek ahhoz, hogy ellenĂĄlljanak a tesztnek. A vizsgĂĄlat sorĂĄn a felĂŒletaktĂ­v anyag szintjĂ©t mĂ©rjĂŒk; az anyag nagy mennyisĂ©ge az Ă©rett tĂŒdƑre utal, Ă©s a kisebb mennyisĂ©gek mĂĄskĂ©ppen jelzik.

{title}

Mi van, ha a magzati tĂŒdƑ mĂ©g nem fejlett?

ElƑfordulhat, hogy a magzati tĂŒdƑk nem fejlettek; ilyen esetekben orvosa tanĂĄcsot adhat szteroidok beadĂĄsĂĄra az anyĂĄk vĂ©rĂ©be, amĂ­g mĂ©g terhes. A szteroidok befecskendezĂ©se segĂ­thet felgyorsĂ­tani a baba tĂŒdƑfejlƑdĂ©sĂ©t. A magzati tĂŒdƑ fejlƑdĂ©se 36 hĂ©ten keresztĂŒl meglehetƑsen Ă©rett; mivel a baba a 37. hĂ©tre költözik, lehet, hogy teljesen kifejlett tĂŒdƑje van. Az orvosok azonban a terhessĂ©g 39 hetĂ©t vĂĄrjĂĄk, mielƑtt fĂĄjdalmat okoznĂĄnak az anyĂĄban, ha az elvĂ©gzett vizsgĂĄlatok azt mutatjĂĄk, hogy a baba tĂŒdejĂ©t teljesen kifejlesztettĂ©k. Minden baba mĂĄskĂ©pp fejlƑdik, Ă©s Ă­gy minden terhessĂ©gi nap kĂŒlönbsĂ©get tesz a baba tĂŒdƑfejlƑdĂ©sĂ©ben.

Ha bĂĄrmilyen kĂ©rdĂ©se van a magzati tĂŒdƑ fejlƑdĂ©sĂ©vel kapcsolatban, javasoljuk, hogy forduljon orvosĂĄhoz, hogy alapos betekintĂ©st nyerjen a tĂ©mĂĄba.

Szintén olvassa el: A magzati növekedés diagram hetente hosszåt

ElƑzƑ Cikk KövetkezƑ Cikk

AjĂĄnlĂĄsok AnyukĂĄkra‌