Az igazság az „elbűvölő” szülési fotózásokról

Tartalom:

• 

  Ön is szeretheti ezeket a fotógalériákat

  A magas szék a biztonsági félelmek közepette emlékezett

  

  A népszerű homok- és víztáblázat a fojtogató félelmek közepette emlékeztetett

  

  Sürgős visszahívás a nem alvás veszélyével járó, alvás közbeni alvódzókról

nak, -nek

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Egy barátom barátja egy terhességi fotózást akart csinálni, és az én növekvő bélem, és megkérdezték, hogy örülnénk, ha köteleznénk. Természetesen mi! Ki nem akarná, hogy halhatatlanná váljanak egy olyan időszakban, amikor az összes vérérzékenységet elszenvedő mamut vérzéses betegségben szenved?

A kedves és tehetséges fotós, Kristina megállapította, hogy az ikonikus Annie Leibovitz / Demi Moore együttműködést a Vanity Fair- hez rendezzük. Feladata az volt, hogy a tehetségét a titokzatos föld anyaságának megszerzéséhez vezesse; az enyém az volt, hogy tiszta és szőrös legyen minden helyes helyen.

A lövés vezetője minimális felkészülést kapott nekem. 20 perc múlva megvizsgáltam a Bonds és a Woolworth ruházatának gyűjteményét, és azon tűnődtem, hogy melyek a legkevésbé fotogénnek (legkevésbé moly-evettnek) nézve. Tizenöt perccel később, ellenőrző listám - rögzíti a szemöldökét, a viaszlábakat, a körmöket, vásárol egy szép fehérneműt, ami illik, kevésbé csúnya - lecsúszott a következőre: bejutni most autóba.

A társam, mint chaperone és muzeus kíséretében, a cavernous stúdióba érkeztem, polírozott fapadlójával, fehér kanyargós hátterével és nagy műholdas ételfényeivel. A körbefutó ablakok felfedeztek egy városi látványt, amely szépen csillog a távolban. Ez volt az üzlet! A változó helyiségbe vittem egy szatén / csipkés / gossamer-szerű anyagból álló racket. Ez nem változó helyiség volt: ez volt a chrysalis, ahonnan az enyhe szkoliózisú bosszantó irodai drone csillogó görög (kút, észak-melburniai) istennő.

Kristina türelmesen segített felkészülni. Megkérdezte, hogy nem bánnám, ha valamilyen sminket használnék (azt hittem, hogy már teljes pofon arcot használtam), aztán megkérdeztem, hogy van-e szemöldök ceruzám. Nem, azt válaszoltam, vajon vajon van-e tartalék biro vagy fehér tábla jelölője. Bátorított bennem, hogy fésülködjön a hajam; Megkérdeztem, hogy van egy villája. Aztán rájöttem, hogy elfelejtettem a kulcsfontosságú javaslatot - az én meztelen g-stringet, a hússzínű füge-lapot, amely mögött elrejtettem a hölgyem kertjét (bár valójában ez áthatolhatatlanabb volt, mint az angol kert).

Ho hum. Kiváló kezdet.

A következő feladatom az volt, hogy egy hosszú szatén ruhába vágjam az utamat. Befejeztem a fejem fölött, de aztán nem tudtam elhúzni a nem különösen nagylelkű mellkasomtól, és felemelkedett. Csapdába esett. A fejem és a nyakam mérsékelten borított, míg a mellkasom, a domború méh és az esőerdők teljes kijelzőn voltak. Körülvettem az öltözőt, vakot, kinyújtott karokat, segítséget keresve.

Szerencsére irányítottam egy megbocsátó nyúlványos ruhát, és elindultunk a stúdióba. Az élénk fények alatt mindent megtettem, hogy Kristina világos és ésszerű utasításait - állát, fejét, lábát - kövessem egy antik boltban a diszlexiás bika térbeli tudatosságával. Ezen a ponton emlékeztem arra, hogy az inkontinencia problémát jelenthet a terhes hölgyek számára, és imádkoztam, hogy most nem jelent problémát. Nem, amikor az anyaságot képviseltem Kristina ruhájában.

Aztán elindultunk a fehérnemű lövéshez. Ez volt a lövés. Ne felejtsük el, hogy az alsóneműem szoros lett volna, ha valaki három kisebb méretben van, és az alsószárny elmenekült, és veszélyesen behatolt a lépembe; az embernek szenvednie kell a művészetért. Egy térd hajlításával megragadtam a bélemet, és figyeltem az anyám legjobb fotóinak tanácsát: tartsa nyitva a szemét.

A végső lövés magával ragadta a topless-t egy csillogó aranyszövetből. Ahogy a mozgásról szólt, a Black Swan- tól származó szélgépet és zenét alkalmaztak, hogy inspiráljanak.

Miközben Kristina bátorított bennem, hogy "Mozgás a sifonnal", és kiáltottam bátorító hazugságokat, mint például a "Gyönyörű! Szép!" Az anyagot mereven tartva előttem próbáltam néhány megfelelő mozdulatot gondolkodni

minden mozog igazán, bár nehéz megfordulni, ha a könyök és a térd titokzatosan lezárt. Tetanusz? Kérlek, isten, ne most.

Ahogy a Fekete Hattyú zene megduzzadt körülöttem, oldalról oldalra oldalra fordultam, mint egy nád. Gondoltam a tapsolásra, bár úgy döntöttem. Aztán azt hittem, hogy a lábujjaim kicsit kifinomultabbnak tűnnek, így tettem. Nem igazán emulálta Natalie Portman sebezhető kegyelmét, hanem egy józan észlelhető oldalképző jeti eleganciáját emeltem.

A lövés végére eltöltöttem, és ez a Föld Anya táplálta magát és a születendő gyermekét a természet legkiválóbb tejfölével és metélőhagymaival.

Köszönöm, hogy emlékszem, hogy borotválkozzam a hónaljaimat. És hogy Kristina - egy igazi alkimista - elfedheti a csomózott hajat és a szánalmas táncmozgásokat kivételes fényképészeti képességeivel… és csak egy kis fotózással.