Depresszió tünetei - Vigyázz erre a figyelmeztető jelre
Ebben a cikkben
- Hogyan kell tudni, hogy a depressziĂłba csĂşszik?
- GYIK
Az alacsony Ă©s mĂ©ly Ă©rzĂ©s egyszerre egy nagyon gyakori dolog, Ă©s a legtöbbĂĽnk alkalmankĂ©nt ilyen Ă©rzĂ©seken megy keresztĂĽl. Azonban, ha állandĂłan szomorĂşságot vesz körĂĽl, vagy az idĹ‘ nagy rĂ©szĂ©ben elĂtĂ©ltĂ©k, nagy a lehetĹ‘sĂ©ge annak, hogy a depressziĂłval kĂĽzd. Mivel a mentális egĂ©szsĂ©gi problĂ©mához tĂşl sok társadalmi megbĂ©lyegzĂ©s vagy tabu tartozik, az emberek gyakran nem regisztrálják, hogy depressziĂłval foglalkoznak. Azonban, amikor az egĂ©szsĂ©grĹ‘l van szĂł, segĂtsĂ©get kell kĂ©rnĂĽnk, amint valami szokatlan regisztrálunk. Olvassa el ezt a bejegyzĂ©st, Ă©s megtudja, hogy állandĂł szomorĂş állapota depressziĂł vagy sem.
Hogyan kell tudni, hogy a depressziĂłba csĂşszik?
ĂŤme nĂ©hány depressziĂł jele, ami segĂthet abban, hogy megtudd, hogy bele vagy-e csĂşszni belĹ‘le, vagy sem:
1. Az érdeklődés hiánya
A depressziĂłban szenvedĹ‘ emberek visszavonulhatnak vagy elszabadulhatnak azoktĂłl a tevĂ©kenysĂ©gektĹ‘l, amelyeket egyszer szerettek. PĂ©ldául abbahagyhatják a barátaikkal valĂł lĂłgást, vagy az edzĹ‘terembe jutást, a boldogságot biztosĂtĂł tevĂ©kenysĂ©gek már nem bĂrnak jelentĹ‘sĂ©get.
2. Alvó problémák
A depresszió az alváson is fizethet. Ahol néhány depressziós ember éjszaka elaludhat, mások csak nehezen tudnak kijutni az ágyból, és egész napot az ágyon tölthetnek.
3. NegatĂv vagy remĂ©nytelen Outlook
A depressziĂł egyik leggyakoribb jele. A depressziĂłs embereknek nagyon negatĂv vagy remĂ©nytelen kilátásai lehetnek az Ă©letre. Az öngyűlölet, a bűnössĂ©g vagy az Ă©rtĂ©ktelensĂ©g Ă©rzĂ©se lehet.
4. Változások az étvágyban
A depresszió az embereket elfelejtheti a jólétükről. Lehet, hogy gleccsekké válnak, vagy maguk is éheznek. Ez a gyermekek depressziójának szembetűnőbb tünetei.
5. Irritabilitás
Normális, hogy mind a fĂ©rfiak, mind a nĹ‘k, akiknek ez a mentális rendellenessĂ©ge van, az idĹ‘ nagy rĂ©szĂ©ben ingerlĂ©kenynek Ă©s Ĺ‘rĂĽltnek Ă©rzik magukat. A fĂ©rfiaknál azonban nagyobb valĂłszĂnűsĂ©ggel merĂĽl fel ingerlĂ©kenysĂ©g, mint a depressziĂłban szenvedĹ‘ nĹ‘knĂ©l. EzĂ©rt az ingerlĂ©kenysĂ©g a depressziĂł egyik tĂĽnete a fĂ©rfiaknál.
6. Öngyilkos gondolatok és halál
A depressziĂł Ă©rzĂ©sei annyira elnyelhetik a szemĂ©lyt, hogy öngyilkossággal akarja vĂ©get vetni a saját Ă©letĂ©nek. A depressziĂłs emberek gyakran elpusztĂtják az Ă©let sötĂ©t dolgait, pĂ©ldául a halált vagy az öngyilkosságot.
7. Szorongás
A szorongás a korai depresszió egyik tünete. Egy személy állandóan idegesnek és idegesnek érezheti magát, és nehéz lehet semmire koncentrálni.
8. Az érzelmek hirtelen törtsége
Nagyon normális, hogy az emberek az Ă©rzelmek hirtelen kitörĂ©sein mennek keresztĂĽl. Egy pillanatra mindannyian dĂĽhösek Ă©s ingerlĂ©kenyek lehetnek, a következĹ‘ pillanatban elĂtĂ©ltĂ©k Ă©s sĂrni kezdnek.
9. Fizikai változások
Gyakran Ă©szrevehetjĂĽk, hogy a depressziĂłval kĂĽzdĹ‘ embereknek nehĂ©z lehet lĂ©pĂ©st tartani a rendszeres ápolással vagy gondozással. Lehet, hogy kĂmĂ©letlenek Ă©s kopottak, mert lehet, hogy nem Ă©rdekli Ĺ‘ket. Ez a szĂĽlĂ©s utáni depressziĂł egyik jele lehet a nĹ‘knĂ©l.
10. Érzelmi hangulat
Az ilyen emberek néha érzelmek mentesülhetnek, vagy nem mondhatnak semmit. Furcsaan viselkedhetnek, vagy a házastársuktól vagy a gyerekektől elszakadhatnak. Lehet, hogy küzdenek, hogy lépést tartsanak az érzelmeikkel.
A fentiekben felsoroltak a depressziĂł nĂ©hány tĂĽnete a nĹ‘k, fĂ©rfiak Ă©s gyermekek körĂ©ben. Ha ezek közĂĽl bármelyik rendszer egy-egy szakaszon több mint egy hĂ©tig regisztrálva van, elengedhetetlen a szakmai segĂtsĂ©gnyĂşjtás.
GYIK
A depresszióval kapcsolatos néhány gyakran feltett kérdés a következő:
1. Melyek a depressziĂł tĂpusai?
A legtöbb ember csak kĂ©t rĂ©szre oszthatja a depressziĂłt, a klinikai depressziĂłt Ă©s a rendszeres depressziĂłt. De az elme ĂĽgyei nem olyan egyszerűek, Ă©s sokfĂ©le depressziĂłs állapot van, amelyek befolyásolhatják az embereket. Vannak olyan betegsĂ©gek, amelyek kĂĽlönbözĹ‘ tĂpusĂş depressziĂłkat okozhatnak, pĂ©ldául bipoláris zavar, tartĂłs depressziĂłs rendellenessĂ©g, premenstruáciĂłs diszfĂłrikus rendellenessĂ©g, atipikus rendellenessĂ©g, szezonális affektĂv zavar stb.
2. Mikor kell fordulni a depresszió orvosához?
Ha Ăşgy Ă©rzi, hogy a szomorĂşság állandĂł Ă©rzĂ©se nem tűnik el, vagy ha hosszabb ideig bármilyen fent emlĂtett depressziĂłs tĂĽnetet Ă©szlel, elengedhetetlen, hogy forduljon orvosához. HatĂ©kony kezelĂ©sek állnak rendelkezĂ©sre a depressziĂł lekĂĽzdĂ©sĂ©re, majd amint regisztráljátok azt a tĂ©nyt, hogy harcolsz vele, ez lesz az elsĹ‘ lĂ©pĂ©s a gyĂłgyulás felĂ©. Az orális gyĂłgyszerek Ă©s a pszichotikus terápiák hatĂ©konyak a legsĂşlyosabb depressziĂłs esetek kezelĂ©sĂ©ben.
3. Milyen gondolatok futnak át a fejedben, amikor depressziós?
Lehet, hogy jelentős zűrzavarok tapasztalhatók az elmédben, és ezek a gondolatok, amelyek az elmédbe kerülhetnek:
- Lehet, hogy Ăşgy Ă©rzi, hogy teljes kudarcot vall, Ă©s nem tehet semmit.
- Lehet, hogy úgy gondolja, hogy az élet nem éri meg az életet, és ezért jobb, ha befejezzük.
- Lehet, hogy úgy érzi, hogy senki sem volt kedves az Ön számára, és nincs szép dolog az életedben.
- Lehet, hogy érezni fogja a családját, vagy az emberek, akik közel állnak hozzád, jobb lenne nélküled az életükben.
- Lehet, hogy Ăşgy Ă©rzi, hogy jĂł vagy, Ă©s soha nem Ă©rhet el semmit.
- Lehet, hogy sajnálattal és bűnösnek érzi magát, és úgy gondolja, hogy bármi, ami körül van, csak azért van miattad.
4. Vannak-e viselkedési változások, amikor depressziós?
Igen, amikor a depressziĂł fázisán megy keresztĂĽl, nagyon gyakori, hogy a szemĂ©ly viselkedĂ©si változásokat tapasztal. Talán találsz magad egy kĂłkuszba, Ă©s magadat magadat magad körĂĽlveszed. Ă–n is izgatott Ă©s nyugtalan. Azok, akik korábban aktĂvak voltak vagy energikusak voltak, hiányoznak az energiájuk Ă©s tĂşlságosan letargikusak, mĂ©g a mindennapi házimunkák elvĂ©gzĂ©sĂ©re is. Lehet, hogy elhelyezi a munkát, vagy kĂ©sik. A kĂ©sedelem a második termĂ©szeteddĂ© válhat. EzĂ©rt, ha a viselkedĂ©sĂ©ben jelentĹ‘s változásokat tapasztal, nagy a lehetĹ‘sĂ©ge, hogy depressziĂłval foglalkozik.
A depressziĂł valami olyasmi lehet, ami belsejĂ©bĹ‘l ĂĽreges. Bár ez mentális zavar, nĂ©ha annyira sĂşlyos lehet, hogy Ă©letveszĂ©lyessĂ© válhat. EzĂ©rt a depressziĂłval kapcsolatos tĂĽnetek regisztrálásának pillanatában szakszerű segĂtsĂ©get kell nyĂşjtania. Legtöbben azt gondolhatják, hogy a mentális zavarok gondoskodnak az orvosi beavatkozás nĂ©lkĂĽl. De ez nem Ăgy van. A depressziĂł általában nem javul önmagában, Ă©s orvosi segĂtsĂ©gre lesz szĂĽksĂ©ge.