A szoptatĂĄs egĂ©szsĂ©gĂŒgyi elƑnyei tovĂĄbbra is összeadĂłdnak

Tartalom:

{title} Worldn szoptatåsi szövetség

A fiatal Luciana Rosa-t szoptattĂĄk, mivel januĂĄr vĂ©gĂ©n szĂŒletett. Anyja, Rita, addig szĂĄndĂ©kozik folytatni, amĂ­g Luciana legalĂĄbb hat hĂłnapos, ha nem egy Ă©v.

'' Akarsz szoptatni, amennyire csak tudok. '' Taylors-hegysĂ©g elsƑ anyja Melbourne Ă©szaknyugati rĂ©szĂ©n mondta tegnap. MĂ­g Rosa asszony, 30 Ă©ves, azt mondta, hogy tisztĂĄban van az anyĂĄk Ă©s a csecsemƑk szĂĄmĂĄra a szoptatĂĄssal jĂĄrĂł egĂ©szsĂ©gĂŒgyi elƑnyökkel, azt mondta, hogy a fƑ oka a szoptatĂĄsnak az volt, hogy az Ășj lĂĄnyĂĄhoz kötƑdik.

  • A szoptatĂĄs sorĂĄn a diĂł nem?
  • - Azt hittem, ez egy jĂł mĂłdja annak, hogy kötƑdjĂŒnk a babĂĄhoz. Az Ă©desanyĂĄm is ezt tette, Ă©s azt hiszem, vannak elƑnyök, ”mondta.

    Tapasztalata, melyet elismert, mentes a szoptatĂł anyĂĄk problĂ©mĂĄitĂłl, az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi szakemberek vilĂĄgszerte több anyĂĄt akarnak megosztani.

    A Worldn anyĂĄk mintegy 18 szĂĄzalĂ©ka mĂ©g mindig 6 hĂłnapos korban szoptatja a csecsemƑit, Ă©s szĂĄmos egĂ©szsĂ©gĂŒgyi szakember azt szeretnĂ© növelni. Az EgĂ©szsĂ©gĂŒgyi VilĂĄgszervezet Ă©s az OrszĂĄgos EgĂ©szsĂ©gĂŒgyi Ă©s Orvosi KutatĂĄsi TanĂĄcs azt javasolja, hogy a babĂĄkat kizĂĄrĂłlag az elsƑ hat hĂłnapban szoptassĂĄk.

    A tegnap közzĂ©tett amerikai tanulmĂĄny megĂĄllapĂ­tĂĄsai szerint az elsƑ hat hĂłnapban szoptatott csecsemƑk szĂĄzalĂ©kos arĂĄnyĂĄnak növelĂ©se valĂłjĂĄban Ă©leteket menthet, nem pedig dollĂĄrt.

    A kutatĂĄs azt sugallja, hogy az USA-ban minden Ă©vben 911 csecsemƑ Ă©letĂ©t meg lehetne menteni, ha az anyukĂĄk arĂĄnya az Ă©let elsƑ hat hĂłnapjĂĄban a csecsemƑkkel szaporodva mintegy 43 szĂĄzalĂ©krĂłl 90 szĂĄzalĂ©kra nƑtt.

    A szoptatĂĄsi rĂĄta növelĂ©se Ă©vi 13 milliĂĄrd dollĂĄrt (A14, 1 milliĂĄrd dollĂĄrt) is megtakarĂ­thatna az orvosi költsĂ©gek terĂ©n, amit a tanulmĂĄny talĂĄlt. A kutatĂłk költsĂ©gelemzĂ©st kĂ©szĂ­tettek 10 gyakori gyermekkori betegsĂ©g prevalenciĂĄjĂĄrĂłl Ă©s az e betegsĂ©gek kezelĂ©sĂ©vel kapcsolatos közvetlen költsĂ©gekrƑl, valamint a közvetett költsĂ©gekrƑl, mint pĂ©ldĂĄul a munka elmaradt ideje.

    A papĂ­r vezetƑ szerzƑje, Melissa Bartick a Harvard OrvostudomĂĄnyi IskolĂĄbĂłl, azt mondta, hogy a szoptatĂĄssal kapcsolatos egĂ©szsĂ©gĂŒgyi elƑnyök „nagyon alulĂ©rtĂ©keltek”.

    A GyermekgyĂłgyĂĄszat cĂ­mƱ folyĂłiratban közzĂ©tett eredmĂ©nyek azt sugalljĂĄk, hogy Ă©vente több szĂĄz halĂĄleset Ă©s sok költsĂ©ges betegsĂ©g jelentkezik az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi problĂ©mĂĄk miatt, amelyek segĂ­thetik a szoptatĂĄst. Ezek közĂ© tartoznak a gyomorvĂ­rusok, a fĂŒlfertƑzĂ©sek, az asztma, a fiatalkori cukorbetegsĂ©g, a hirtelen csecsemƑhalĂĄl szindrĂłma Ă©s mĂ©g a gyermekkori leukĂ©mia.

    Dr. Rod Hunt, a KirĂĄlyi GyermekkĂłrhĂĄz ĂșjszĂŒlött orvostudomĂĄnyi rĂ©szlegĂ©bƑl elmondta, hogy az elsöprƑ bizonyĂ­tĂ©k arra utal, hogy a szoptatĂĄs elƑnyös volt mind az anya, mind a gyermek szĂĄmĂĄra.

    Az ĂŒgynöksĂ©gekkel

    ElƑzƑ Cikk KövetkezƑ Cikk

    AjĂĄnlĂĄsok AnyukĂĄkra‌