A csecsemĆk erkölcsi Ă©lete
A csecsemĆk hat hĂłnapos korukbĂłl kĂ©pesek rosszat mondani, egy tanulmĂĄny szerint.
Az EgyesĂŒlt Ăllamok Yale Egyetem csecsemĆ-kognitĂv központjĂĄnak kutatĂłi kĂŒlönbözĆ korĂș csecsemĆket kĂ©rtĂ©k, hogy vĂĄlasszanak olyan karaktereket, amelyeket jĂłl vagy rosszul viselkedtek, Ă©s megĂĄllapĂtottĂĄk, hogy tĂșlnyomĂłrĂ©szt a âjĂłâ karaktereket rĂ©szesĂtik elĆnyben.
A kutatĂĄs ellentmond a pszicholĂłgusok, mint pĂ©ldĂĄul Sigmund Freud ĂĄltal hozott elkĂ©pzelĂ©snek, hogy a csecsemĆk âamorĂĄlis ĂĄllatokatâ szĂŒlettek, Ă©s a kondicionĂĄlĂĄs rĂ©vĂ©n a jĂł Ă©s rossz Ă©rzĂ©st szerezzĂ©k.
Egy kĂsĂ©rletben a hat hĂłnapos Ă©s egy Ă©v közötti csecsemĆk egy olyan animĂĄciĂłs filmet nĂ©ztek, amelyben a szem szemĂ©vel prĂłbĂĄl mĂĄszni egy dombra, miközben egy nĂ©gyzet prĂłbĂĄl segĂteni, Ă©s egy hĂĄromszög megprĂłbĂĄlja visszahĂșzni.
A film vĂ©gĂ©n a kutatĂłk teszteltĂ©k a kedvelt babĂĄkat, mĂ©rve, hogy mennyi idĆt töltöttek az egyes kĂ©pekrĆl. Az esetek 80 szĂĄzalĂ©ka esetĂ©ben a csecsemĆk a segĂtĆ karaktert vĂĄlasztottĂĄk a segĂ©lytelenĂŒl.
Paul Bloom, a pszicholĂłgus, aki a kutatĂłcsoportot vezeti, azt mondta: âĂgy tƱnik, hogy a csontban egyfajta jĂł Ă©s rossz Ă©rtelemben vettek szertâ.
Telegraph, London
TovĂĄbbi informĂĄciĂł a 6-12 hĂłnapos csecsemĆkrĆl a FĂłrumon.