Mit nĂ©z a Zika szĂșnyog? Az Aedes Aegypti Ă©l az USA-ban

Tartalom:

A nyĂĄron a szĂșnyogcsĂ­pĂ©sek elkerĂŒlĂ©sĂ©re szolgĂĄlĂł tĂ©tek sokkal magasabbak, mint a szokĂĄsosnĂĄl. Persze, a viszketƑ dudorok minden Ă©vben bosszantĂłak, de idĂ©n sĂșlyos betegsĂ©get is jelenthetnek. A DĂ©l-AmerikĂĄban, Latin-AmerikĂĄban Ă©s a Karib-tĂ©rsĂ©gben terjedƑ Zika vĂ­rus jĂĄrvĂĄny vĂĄrhatĂłan Ă©szakra halad az EgyesĂŒlt Államok felĂ© ezen a nyĂĄron. Ahogy a hƑmĂ©rsĂ©klet emelkedik, a ZikĂĄt hordozĂł szĂșnyogok gyakoriak lettek, kĂŒlönösen az Öböl-parti ĂĄllamokban. A vĂ­rus terjedĂ©sĂ©nek megakadĂĄlyozĂĄsa Ă©rdekĂ©ben minden amerikaiaknak Ă©bernek kell lenniĂŒk. De hogyan nĂ©z ki a Zika szĂșnyog? És hogyan lehet megakadĂĄlyozni a betegsĂ©gek terjedĂ©sĂ©t?

Ebben a pillanatban a tudomĂĄnyos közössĂ©g megerƑsĂ­tette, hogy a szĂșnyog-eredetƱ Zika vĂ­rus sĂșlyos terheket okozhat, ha egy terhes nƑ az elsƑ trimeszterben szerzƑdĂ©st kötött. A betegsĂ©g nyomon követĂ©se Ă©s tanulmĂĄnyozĂĄsa nehĂ©zsĂ©gekbe ĂŒtközött, mert a terhes nƑk kivĂ©telĂ©vel mindenki szĂĄmĂĄra a tĂŒnetek viszonylag enyheek Ă©s hasonlĂłak a közös influenzĂĄra; Ă©s mint az influenza, a vĂ­rus rendkĂ­vĂŒl gyorsan kĂ©pes mutĂĄlni. Amit nem annyira nehĂ©z nyomon követni, a fuvarozĂł, az Aedes aegypti szĂșnyog mozgĂĄsa. Az Aedes aegypti szĂșnyog egy meleg idƑjĂĄrĂĄsĂș rovar, amely a trĂłpusi rĂ©giĂłkban gyakori, de a Wall Street Journal szerint New York-i Ă©szakra Ă©szakra Ă©szleltĂ©k. Ez egy agresszĂ­v biter, amely Ă©jjel-nappal tĂĄplĂĄlkozik, Ă©s sajnos nagyon nehĂ©z felszĂĄmolni. HosszĂș szĂșrĂłs szĂșnyogai ismertek Ă©s a fekete mellkasĂĄn Ă©s a lĂĄbĂĄnĂĄl kis fehĂ©r csĂ­kok. Egy kĂ©pzetlen szemmel nagyon nehĂ©z megkĂŒlönböztetni mĂĄs szĂșnyogoktĂłl, Ă­gy a legjobb cselekvĂ©si mĂłd az, hogy mindegyiket visszaszorĂ­tsuk.

Ennek a legjobb mĂłdja a hosszĂș ujjĂș Ă©s nadrĂĄg viselĂ©se a szabadban, Ă©s hibakeresƑ anyagot hasznĂĄl, amely DEET-et, Picaridint, IR3535-t vagy citrom eukaliptuszolajat tartalmaz. A nagyobb szĂșnyogkoncentrĂĄciĂłjĂș terĂŒletekre, mint pl. A mocsarak, erdƑk Ă©s a mocsarak, a permetrinrel, erƑs Ă©s tartĂłs repelentrel kell kezelni ruhĂĄikat Ă©s felszerelĂ©seiket.

A BetegsĂ©gellenƑrzƑ Központok szerint ezek a vegyi anyagok biztonsĂĄgosak a terhes nƑk szĂĄmĂĄra. A legerƑsebbek (DEET Ă©s permetrin) vĂĄrakozĂĄs esetĂ©n mĂ©rsĂ©kelten kell hasznĂĄlni, de az alternatĂ­va (Zika szerzƑdĂ©se) sokkal veszĂ©lyesebb. A CDC azonban figyelmeztet arra, hogy ezeket a termĂ©keket kĂ©t hĂłnapnĂĄl fiatalabb gyermekek szĂĄmĂĄra nem hasznĂĄlja, Ă©s a szĂșnyoghĂĄlĂłkat ajĂĄnlja.

Fontos megjegyezni, hogy nem minden Aedes aegypti szĂșnyog hordozza ZikĂĄt. Csak akkor vĂĄlnak fuvarozĂłknak, ha fertƑzött szemĂ©lyt harapnak. Eddig az EgyesĂŒlt Államokban mĂ©g nem törtĂ©nt ilyen tĂ­pusĂș helyi Zika-ĂĄtvitel. Az emberek csak a kĂŒlföldi utazĂĄsokbĂłl hoztĂĄk vissza a betegsĂ©get. Az emberek közĂŒl sokan olyan rĂ©giĂłkban Ă©lnek, ahol az Aedes aegypti virĂĄgzik. Ha egyikĂŒk megharap, a jĂĄrvĂĄny nagyon könnyen elterjedt. BĂĄr az EgyesĂŒlt Államokban egy jĂĄrvĂĄny nem igazolhatĂł, tekintettel a szĂșnyogok elterjedtsĂ©gĂ©re Ă©s az USA Ă©s a Zika ĂĄltal Ă©rintett orszĂĄgok közötti utazĂĄs szabĂĄlyszerƱsĂ©gĂ©re (ami csak a 2016-os olimpiai jĂĄtĂ©kokkal növekszik), valĂłszĂ­nƱnek tƱnik. A legjobb, ha elkĂ©szĂŒl. A repelĂ©stƑl fĂŒggetlenĂŒl gyƑzƑdjön meg rĂłla, hogy az otthoni kĂ©pernyƑkkel vannak felszerelve, Ă©s nem ĂĄll rendelkezĂ©sre olyan ĂĄllĂłvĂ­z, amely az Aedes aegypti lesz. tĂĄptalaja.

ElƑzƑ Cikk KövetkezƑ Cikk

AjĂĄnlĂĄsok AnyukĂĄkra‌