Mit nĂ©z a Zika szĂșnyog? Az Aedes Aegypti Ă©l az USA-ban
A nyĂĄron a szĂșnyogcsĂpĂ©sek elkerĂŒlĂ©sĂ©re szolgĂĄlĂł tĂ©tek sokkal magasabbak, mint a szokĂĄsosnĂĄl. Persze, a viszketĆ dudorok minden Ă©vben bosszantĂłak, de idĂ©n sĂșlyos betegsĂ©get is jelenthetnek. A DĂ©l-AmerikĂĄban, Latin-AmerikĂĄban Ă©s a Karib-tĂ©rsĂ©gben terjedĆ Zika vĂrus jĂĄrvĂĄny vĂĄrhatĂłan Ă©szakra halad az EgyesĂŒlt Ăllamok felĂ© ezen a nyĂĄron. Ahogy a hĆmĂ©rsĂ©klet emelkedik, a ZikĂĄt hordozĂł szĂșnyogok gyakoriak lettek, kĂŒlönösen az Ăböl-parti ĂĄllamokban. A vĂrus terjedĂ©sĂ©nek megakadĂĄlyozĂĄsa Ă©rdekĂ©ben minden amerikaiaknak Ă©bernek kell lenniĂŒk. De hogyan nĂ©z ki a Zika szĂșnyog? Ăs hogyan lehet megakadĂĄlyozni a betegsĂ©gek terjedĂ©sĂ©t?
Ebben a pillanatban a tudomĂĄnyos közössĂ©g megerĆsĂtette, hogy a szĂșnyog-eredetƱ Zika vĂrus sĂșlyos terheket okozhat, ha egy terhes nĆ az elsĆ trimeszterben szerzĆdĂ©st kötött. A betegsĂ©g nyomon követĂ©se Ă©s tanulmĂĄnyozĂĄsa nehĂ©zsĂ©gekbe ĂŒtközött, mert a terhes nĆk kivĂ©telĂ©vel mindenki szĂĄmĂĄra a tĂŒnetek viszonylag enyheek Ă©s hasonlĂłak a közös influenzĂĄra; Ă©s mint az influenza, a vĂrus rendkĂvĂŒl gyorsan kĂ©pes mutĂĄlni. Amit nem annyira nehĂ©z nyomon követni, a fuvarozĂł, az Aedes aegypti szĂșnyog mozgĂĄsa. Az Aedes aegypti szĂșnyog egy meleg idĆjĂĄrĂĄsĂș rovar, amely a trĂłpusi rĂ©giĂłkban gyakori, de a Wall Street Journal szerint New York-i Ă©szakra Ă©szakra Ă©szleltĂ©k. Ez egy agresszĂv biter, amely Ă©jjel-nappal tĂĄplĂĄlkozik, Ă©s sajnos nagyon nehĂ©z felszĂĄmolni. HosszĂș szĂșrĂłs szĂșnyogai ismertek Ă©s a fekete mellkasĂĄn Ă©s a lĂĄbĂĄnĂĄl kis fehĂ©r csĂkok. Egy kĂ©pzetlen szemmel nagyon nehĂ©z megkĂŒlönböztetni mĂĄs szĂșnyogoktĂłl, Ăgy a legjobb cselekvĂ©si mĂłd az, hogy mindegyiket visszaszorĂtsuk.
Ennek a legjobb mĂłdja a hosszĂș ujjĂș Ă©s nadrĂĄg viselĂ©se a szabadban, Ă©s hibakeresĆ anyagot hasznĂĄl, amely DEET-et, Picaridint, IR3535-t vagy citrom eukaliptuszolajat tartalmaz. A nagyobb szĂșnyogkoncentrĂĄciĂłjĂș terĂŒletekre, mint pl. A mocsarak, erdĆk Ă©s a mocsarak, a permetrinrel, erĆs Ă©s tartĂłs repelentrel kell kezelni ruhĂĄikat Ă©s felszerelĂ©seiket.
A BetegsĂ©gellenĆrzĆ Központok szerint ezek a vegyi anyagok biztonsĂĄgosak a terhes nĆk szĂĄmĂĄra. A legerĆsebbek (DEET Ă©s permetrin) vĂĄrakozĂĄs esetĂ©n mĂ©rsĂ©kelten kell hasznĂĄlni, de az alternatĂva (Zika szerzĆdĂ©se) sokkal veszĂ©lyesebb. A CDC azonban figyelmeztet arra, hogy ezeket a termĂ©keket kĂ©t hĂłnapnĂĄl fiatalabb gyermekek szĂĄmĂĄra nem hasznĂĄlja, Ă©s a szĂșnyoghĂĄlĂłkat ajĂĄnlja.
Fontos megjegyezni, hogy nem minden Aedes aegypti szĂșnyog hordozza ZikĂĄt. Csak akkor vĂĄlnak fuvarozĂłknak, ha fertĆzött szemĂ©lyt harapnak. Eddig az EgyesĂŒlt Ăllamokban mĂ©g nem törtĂ©nt ilyen tĂpusĂș helyi Zika-ĂĄtvitel. Az emberek csak a kĂŒlföldi utazĂĄsokbĂłl hoztĂĄk vissza a betegsĂ©get. Az emberek közĂŒl sokan olyan rĂ©giĂłkban Ă©lnek, ahol az Aedes aegypti virĂĄgzik. Ha egyikĂŒk megharap, a jĂĄrvĂĄny nagyon könnyen elterjedt. BĂĄr az EgyesĂŒlt Ăllamokban egy jĂĄrvĂĄny nem igazolhatĂł, tekintettel a szĂșnyogok elterjedtsĂ©gĂ©re Ă©s az USA Ă©s a Zika ĂĄltal Ă©rintett orszĂĄgok közötti utazĂĄs szabĂĄlyszerƱsĂ©gĂ©re (ami csak a 2016-os olimpiai jĂĄtĂ©kokkal növekszik), valĂłszĂnƱnek tƱnik. A legjobb, ha elkĂ©szĂŒl. A repelĂ©stĆl fĂŒggetlenĂŒl gyĆzĆdjön meg rĂłla, hogy az otthoni kĂ©pernyĆkkel vannak felszerelve, Ă©s nem ĂĄll rendelkezĂ©sre olyan ĂĄllĂłvĂz, amely az Aedes aegypti lesz. tĂĄptalaja.