5 megközelítés a tanulók számára a kisgyermekek számára 1-2 éves korig
A csecsemőknek a kisgyermekes színpadra való átálláskor; természetesen kíváncsiak a körülöttük lévő mindenre. Ez az az idő, amikor a szülők ténylegesen növelhetik a kisgyermekek tanulási koncepcióját, segítve őket abban, hogy különböző tanulási megközelítéseket fogadjanak el, mint például a problémamegoldás és a képzelet.
Az 1-2 éves korú kisgyermekek sajátos tulajdonsága, hogy mindent érdeklődnek, és ezért ezt a színpadot alkalmasnak tartják a tanuláshoz való hozzáállásuk formálására. Minél hamarabb fejlődnek a kisgyermekek a tanulás felé, könnyebb az iskolába való átmenet. Bizonyos kisgyermekek természetesen a tanulási készségek fejlesztését figyelhetik meg, játszhatják, hallgathatják vagy beszélhetnek, míg mások strukturált környezetet igényelhetnek. Néhány megközelítés a tanuláshoz a kisgyermek tanulásához:
1. Kíváncsiság és Keenness
Ahogy a kisgyermekek elkezdenek felfedezni a körülöttük lévő világot, kíváncsiabbak és szívesen tanulnak még többet. A kezüket tapadó kisgyermekek, akik egy játékra mutatnak, megpróbálnak olvasni egy könyvet, megkérdezni, hogy mit mondanak, vagy valakit mosolyognak, olyan jelek, hogy hajlandóak több információt kapni egy adott tevékenységről, személyről vagy tárgyról. Ilyen időkben a szülők ösztönözhetik a kisgyermekeket érzékszervi tapasztalatokkal, például színes játékokkal, amelyekkel játszhat, nyitott kérdéseket kérhet vagy képeket mutathat.
2. Képzelet és találmány
A kisgyermekek fantasztikus képzeletük van, amely a kreativitást táplálja, és kihozza őket a feltaláló. Gyakran találnak egy tárgy innovatív felhasználását; használhatnak egy kanállal dobdobként, vagy egy műanyag palackot csörgővé alakítanak. Lehet ajánlani nekik zsírkrétákat a kép színezésére, de végül a falakon doodlik. Ahhoz, hogy a szárnyakat kisgyermekek megtanulják egy képzeletbeli repülés útján, engedjék meg, hogy szabadon felfedezzék a különböző tárgyakat és anyagokat, és bemutassák őket különböző érzékszervi tapasztalatokra az érintés és az érzés révén. A zenét, a táncot vagy a drámát használó színlelést is bevonhatja őket, vagy kérdezheti meg őket olyan gondolkodási kérdésekről, mint például: „hol megy a nap az esti órákban?
3. Kezdeményezés és bizalom
A kisgyermekek tevékenységének kezdeményezése segíthet abban, hogy bizalmat szerezzenek a kockázatok meghozatalában, vagy valami újat próbáljanak ki. A gyerekek valószínűleg többet fedeznek fel, ha szabadban vannak, vagy társadalmi körökben mozognak. Az egyszerű, nem verbális gesztusok, mint az önfogyasztás és a levetkőzés a saját vagy a harapnivalókkal kapcsolatos választásokon, a kisgyermekek elenyésző eredményei. Ezeknek az eredményeknek a tanulás fogalmává való átalakításához a szülők növelhetik a gyermekek társadalmi interakciós idejét, dicsérhetik jó viselkedésüket, vigye őket a kertbe, hogy játsszon vagy vegyen részt a feltáró tárgyalásokban.
4. Figyelem és kitartás
A fiatal kisgyermekek általában szeretik megismételni azokat a tevékenységeket, amelyeket élveznek vagy elsajátítottak. Például, újra és újra szeretnék játszani az építőelemekkel, ugrani fel és le a kanapéból, vagy az éjjel előtti éjszaka előtt hallgatni. Ezekkel a cselekvésekkel a kisgyermekek megtanulják, hogy hosszabb ideig fókuszáljanak, vagy tartós erőfeszítéseket tesznek a feladat befejezésére. Hogy a szülők támogassák a kisgyermekeket, nem az, hogy rábírják őket a megnyerő tapasztalataikból és valójában meggyőzzék őket, hogy ismételjék meg a tevékenységeket.
5. Logikai gondolkodás és problémamegoldás
A kisgyermekek saját eszközöket találnak a dolgok elvégzéséhez, problémáik megoldásához vagy az igényeik közléséhez. Kinyithatnak egy szekrényt, és rámutathatnak egy ruhára, találhatnak egy seprűt, hogy a labdát az asztal alól nyerjék, vagy egy olyan gesztust, amely segítséget kér. Mindezek a cselekvések ösztönzik a kisgyermekek logikus gondolkodását, és arra ösztönzik őket, hogy dolgozzanak ki stratégiákat céljaik elérése érdekében. Ezért, hogy segítsen a kisgyermeknek megtanulni a problémamegoldó készségeket, hagyja, hogy kockázatot vállaljanak és tegyék az utat, amíg úgy gondolja, hogy a beavatkozás szükséges.
A kisgyermekek kihívásokkal szembesülhetnek a fenti tanulási módszerekben, de szülői bátorítással és jól strukturált környezettel könnyebb lenne számukra a tanulási készségek fejlesztése.