Bizonytalan vagy vĂ©dƑ szĂŒlƑ - melyik szerinted helyes?

Tartalom:

{title}

- Hogy merĂ©szelsz a lĂĄnyom kĂ©peire? - A fĂ©rjem kegyetlenĂŒl kiabĂĄlt az Ășjonnan kinevezett szobalĂĄnyunkon. NĂ©hĂĄny nappal azutĂĄn csatlakozott, hogy ideiglenes helyettesĂ­tƑje legyen a rendes szobalĂĄnynak.

Az elsƑ nap Ăłta furcsĂĄn talĂĄltam a viselkedĂ©sĂ©t, de valahogy vĂĄllat vontam a kĂ©tsĂ©geimet, amint megdöbbentem. Pontos volt a munkĂĄban, Ă©s rendben volt. Nem szerettem sokat dolgozni, de mindannyian megszoktuk a szokĂĄsos szobalĂĄnyunkat, Ă©s amikor valaki ĂșjbĂłl jön be, mindkĂ©t fĂ©l idƑbe telik, hogy hozzĂĄszokjanak egymĂĄshoz.

Mindig dicsĂ©rte a kĂ©t Ă©ves kisgyermekemet, Ă©s minden nap beszĂ©lgetett vele. Lelkes Ă©s beszĂ©des gyerekem nagyon szĂ­vesen lĂĄtja az emberek hollĂ©tĂ©t Ă©s Ă©letĂ©t. BeszĂ©lgetĂ©st folytat minden lehetsĂ©ges tĂ©mĂĄrĂłl Ă©s tĂĄrgyrĂłl, amit megtalĂĄl, Ă©s a szobalĂĄny nem volt kivĂ©tel a lĂĄnyom rendjĂ©rƑl.

ÁltalĂĄban mindannyian megdöbbentĂŒnk Ă©s megdöbbentĂŒnk a gyerekek IQ, EQ Ă©s SQ. A gyermekek ezekben a napokban annyira figyelmesek, figyelmesek, Ă©s hirdetik, hogy nehezen tudjĂĄk kihagyni a riasztĂĄst. A hatodik Ă©rtelme valahogy nagyon aktĂ­v, ezĂ©rt Ășgy Ă©rzem, hogy bĂ­zzuk az ösztöneinkben, mint a miĂ©nk.

Azon a napon, amikor befejezte a munkĂĄjĂĄt, a szobalĂĄny kilĂ©pett a konyhĂĄbĂłl, hogy elmenjen, Ă©s Ă©n a konyhĂĄban vĂĄrtam, hogy hallja a hĂĄta mögött lĂ©vƑ ajtĂłt. A fĂ©rjem a hĂĄlĂłszobĂĄban volt, olvasson valamit, Ă©s a kölyök TV-t nĂ©zett a szalonban. Egy idƑ mĂșlva, amikor nem hallottam az ajtĂł kinyitĂĄsĂĄt, kimentem, hogy ellenƑrizhessem, Ă©s a szobalĂĄnyt hirtelen meglepetten lĂĄttam. Azonnal a kölyköm kijelentette: - Aunty felvette a kĂ©pemet.

Megdöbbentem, dĂŒhös voltam, Ă©s egyszerre megijesztettem. Ezer gondolat futott ĂĄt a fejemben, hogy mit tehet a kĂ©ppel. Gyakran megfigyeltĂ©k, hogy az elmĂ©nk mindig a legrosszabb következmĂ©nyeit villogja, mint a legjobb. Nem voltam kivĂ©tel. Mindezek közepette, nem tudva, hogyan kell reagĂĄlni, egyszerƱen azt mondtam a szobalĂĄnynak, hogy törölje a kĂ©peket, mivel nem szeretjĂŒk, hogy mĂĄsok ĂĄltal rĂĄkattintanak, miutĂĄn megbetegedett. - Micsoda gyalĂĄzatos kifogĂĄs! - Rögtön rĂĄjöttem, de addigra mĂĄr szĂłltak a szavak. A tanĂĄcskozĂĄs utĂĄn Ășgy Ă©reztem, hogy Ă­gy szĂłltam, mert nem akartam fĂĄjni az Ă©rzĂ©seit, mert talĂĄn csak rĂĄkattintott a kĂ©pre a csodĂĄlatbĂłl. Gyorsan törölte a kĂ©pet, Ă©s elhomĂĄlyosĂ­totta a hĂĄzat.

Hamarosan a fĂ©rjem belĂ©pett a helyszĂ­nre. MĂ©g mindig sokkban voltam, Ă©s elrontottam az esemĂ©nyt. AbszolĂșt birtoklĂł apa volt, haraggal fĂŒstölve, Ă©s arca vörösre vĂĄlt. Volt egy olyan Ă©rzĂ©sem, hogy talĂĄn mĂ©g akkor is pofon lehet, ha valaki eljön vele. A dĂŒhĂ©ben illeszkedett a szomszĂ©d hĂĄzĂĄhoz, Ă©s kiabĂĄlt a szobalĂĄnyra, Ă©s kĂ©rte a telefont. Mocskos Ă©s lĂĄgy, ĂĄtadta a telefont, Ă©s rosszul elmagyarĂĄzta, hogy csak a kĂ©pre kattintott, mert a lĂĄnyunkat aranyosnak talĂĄlta. A fĂ©rjem azonban megfoghatatlan volt. MegtalĂĄlta a kĂ©peket a „Törölt” mappĂĄban, Ă©s mĂ©g egy darabot adott neki.

ÓriĂĄsi Ă©rvĂŒnk volt, hogy mindketten foglalkozunk a helyzetkel. Úgy Ă©rezte, tĂșlsĂĄgosan lĂĄgy vagyok rĂĄ, Ă©s amit tett, hatalmas bƱncselekmĂ©ny volt. MĂ­g Ășgy Ă©reztem, hogy tĂșl kemĂ©ny, mivel valĂłban nem tudtuk a szĂĄndĂ©kait. Az elkövetkezƑ napokban sokat emlĂ©keztem, Ă©s sok kĂ©rdĂ©s merĂŒlt fel a fejemben. Mi van, ha nincs negatĂ­v szĂĄndĂ©ka? Mi van, ha csak imĂĄdta a gyermeket, Ă©s Ă­gy vett egy kĂ©pet? Vagy mi van, ha sötĂ©t szĂĄndĂ©ka lenne? Mi van, ha rosszul hasznĂĄlja a kĂ©peket? VĂ©gtĂ©re is, egyĂĄltalĂĄn nem tudtam Ƒt! Mindezen gondolatok miatt teljesen izgatott voltam. EzĂ©rt vĂ©gĂŒl arra a következtetĂ©sre jutottam, hogy miutĂĄn mindent elmondtunk Ă©s megtettĂŒnk: „Jobb, ha biztonsĂĄgban vagy, mint sajnĂĄlom!”

NyilvĂĄnvalĂł, hogy a szobalĂĄny nem jelent meg a nap utĂĄn; Ă©s egy Ășj keresĂ©se fĂĄjdalom volt, de elĂ©gedett voltam a gyermekem biztonsĂĄgĂĄval. Ugyanakkor rĂĄjöttem, hogy amikor szeretjĂŒk, gondoskodunk Ă©s vĂ©djĂŒk gyermekĂ©t, egyetlen szĂŒlƑ sem helyes vagy rossz, mert csak azt akarja, hogy gyermeke biztonsĂĄgban legyen. MĂ©gis, szeretnĂ©m tudni, hogy a szcenĂĄriĂł mĂĄs dimenziĂłi Ă©s a valĂłszĂ­nƱ reakciĂłk. Hogyan oldanĂĄ meg a helyzetet, ha az Ă©n helyem volt? Szeretne mindenkit hallani. â˜ș

Jogi nyilatkozat: Az ebben a hozzĂĄszĂłlĂĄsban kifejtett nĂ©zetek, vĂ©lemĂ©nyek Ă©s ĂĄllĂĄspontok (beleĂ©rtve a bĂĄrmilyen formĂĄjĂș tartalmat is) csak a szerzƑ szerzƑi. Az e cikkben szereplƑ nyilatkozatok pontossĂĄga, teljessĂ©ge Ă©s Ă©rvĂ©nyessĂ©ge nem garantĂĄlt. Nem vĂĄllalunk felelƑssĂ©get semmilyen hibĂĄĂ©rt, mulasztĂĄsĂ©rt vagy ĂĄbrĂĄzolĂĄsĂ©rt. Az e tartalom szellemi tulajdonjogĂĄval kapcsolatos felelƑssĂ©g a szerzƑ felelƑssĂ©ge, Ă©s a szellemi tulajdonjogok megsĂ©rtĂ©sĂ©vel kapcsolatos felelƑssĂ©g tovĂĄbbra is a felelƑs.

ElƑzƑ Cikk KövetkezƑ Cikk

AjĂĄnlĂĄsok AnyukĂĄkra‌