Mi ünnepli a Yule-t, mint egy pogány

Tartalom:

Ahogy decemberben viselkedik, biztos vagyok benne, hogy rengeteg cikket látott az ünnepekről. Magam is olvastam több cikket arról, hogy elmondjam-e a gyerekeknek a Mikulás történetét, és néhány nagy cikket Hanuka-ról. Azonban nem láttam semmit ebben az évben (legalábbis az általam általában olvasott helyen) a kedvenc téli üdülésemről, és ez Yule. A feleségem és én megünnepeljük Yulét, és idén együtt ünnepeljük a fiunkat.

Yule az a pogány ünnep, amely a téli napfordulón történik, bár sokan, köztük számos pogány, használják ezeket a kifejezéseket egymás mellett. Az északi féltekén a téli napforduló a leghosszabb éjszakát és az év legrövidebb napját jelöli. Minél tovább északon élsz az Egyenlítőtől, annál nagyobb a fény és a sötétség különbsége. A téli napforduló minden évben december 21-én vagy körül kerül megrendezésre, és mivel az ősi gazdálkodó társaságok annyira érdekelték a napot, vitathatatlanul az egyik legrégebbi téli ünnep.

A családom pogány, és Yule az év egyik legfontosabb vallási ünnepe.

Mi ez az egész?

A vallási ösvényem inkább a természet tiszteletére és tiszteletére törekszik, mint az istenségekkel, vagy bármilyen természetfeletti jelenséggel, amit (vagy esetleg nem) képesek megvalósítani. Minden évben világos és kiszámítható változás következik be a világosságban és a sötétségben az évszakokban. Az északi féltekén (ahol én élek és a pogányság ágai erednek) nyáron több napfény van, télen pedig lényegesen kevesebb.

Az idő múlását és a napfény változásait nyolc, Sabbats néven is ünnepelték egész évben. Ezt gyakran „az év kerékének” nevezik.

Egyes hagyományok csak néhányat látnak ezeknek az ünnepeknek, néhányan mindannyian megfigyelik őket.

Yule az év abszolút legsötétebb napján zajlik. Ez a nap, amikor a legkisebb napfény van. Napjainkban legalábbis elhanyagolhatjuk ezt a valóságot, de az elektromos fények előtt, hogy a sötétség igazán nagy dolog volt az olyan családoknak, mint az enyém. Tehát Yule nem az ünnepek az ajándékok, vagy a párt, vagy akár az istenek számára. Ez egy nyaralás a fényről. Ez a fény a sötétben.

Yule az, amikor összejövünk és őröljük az almaborot, és emlékeztessük egymást, hogy ez nem lesz örökre. A fény visszatér. A fény mindig visszatér. Ez a minta kiszámíthatóságának ünnepe. Ez a pillanat a hidegben és a sötétségben, amikor körülveszjük magunkat a fény és a melegség és az öröm emlékeztetőivel. Lehet, hogy ez a legvilágosabb nap, de ez azt jelenti, hogy holnap csak egy kicsit könnyebb lesz.

Hogyan nézhetnénk meg az ünnepünket?

Sok, de nem mindegyik kortárs karácsonyi hagyomány eredetileg a Yule-i hagyományokból és lore-ból származott. A német pogányok először azt gondolták, hogy az örökzöld fa a tökéletes metafora annak a fajta kitartásnak, amelyet a télen akartak emulálni, és így elkezdték a dolgokat beltérben húzni. A viktoriánus keresztények annyira szerették az ötletet, hogy kölcsönvették, és így született meg a karácsonyfa!

Nagyon szép hodge vagyunk a nyaralás díszítéssel itt. Mi az, ami értelme számunkra a nyaralás és nem sok elme, ha eredeti eredete keresztény vagy pogány. Ha decemberben megérkezik otthonunkba, a nappaliban egy díszített fát látunk, néhány fényt a ház körül, extra gyertyákat és zöldséget találnak itt és ott. Évente sütem a mézeskalácsot. Mindez része a szezonálisan élnek és ünnepli, mi a tél, és milyen tavasszal lesz.

De aztán megint nem

Biztosan vannak hasonlóságok Yule és Karácsony között, de vannak különbségek is. A karácsony a Jézus csodálatos születésének története, amely a keresztények meggyőződése szerint egyszer, régen történt. De Yule egy csoda, ami minden évben megtörténik, és ez a csoda visszatérő természetére összpontosít. A nap visszatér, a nap visszatér.

A Yule-fánk szobájában a háztartási oltárunk van, ami talán a legnyilvánvalóbb jelölő, hogy a miénk nem keresztény háztartás. Gyertyát, füstölőt, kis kínálati kosarat, serleget, zsályát, tisztítást és szezonális elemeket tartalmaz (jelenleg pinecones).

Szóval nem hagyjuk figyelmen kívül a Karácsonyt?

Egyáltalán nem! Széleskörű családjaink egészen kevésbé ünneplik a karácsonyt, többé-kevésbé világi módon, és mi több mint boldog vagyunk, hogy csatlakozzunk. két nem-keresztény, akik teljesen szeretik a karácsonyt. Még az igazán igazán vallásos karácsonyi énekeket is szeretek, amelyek sokan ismerik, hogy meglepőek és viccesek.

Mi van a Yule-val a gyerekekkel?

A kiddo még mindig nagyon kicsi, ezért nincs sok tapasztalata az összes olyan dologgal, amit tehetsz a kisszemélyekkel a nyaraláshoz. De nem sok időt vesz igénybe a gyerekeknek szezonálisan megfelelő tevékenységekre. Mivel a pogányság tipikusan csinos természetfókusz, sok család számára fontos, hogy a gyerekek kívülről is megtapasztalják, milyen természetűnek érzi magát ebben az évszakban, és ez nem rossz ötlet a felnőttek számára sem!

A gyerekek segíthetnek az ünnepi finomságok és dekorációk készítésében, a téli történetek olvasásában. Ez a Pagan Kids magazin Yule-t hívja fel: „A Nap születésnapi partijája”, amely mind imádnivaló, mind nagyon alkalmas.

Szóval mit csinálunk ebben az évben?

Az év legsötétebb, legrövidebb napján a kis családom a napkelte felébred. Köszönjük a napot, hogy továbbra is támogatott minket, és megadja a Föld életét, és megpróbálunk tartani egy kis örömöt a szívünkben, hogy a fény egyre erősebb lesz.

Gyertyákat gyújtunk a családi oltárunkra, és egy pillanatra meditálunk a lángon, és hálásak vagyunk meleg lakásunkért és minden olyan lángunkért, amely kényelmes és biztonságos a hideg, középnyugati, télen. Ezután egy kellemes meleg reggelit kapunk, és a szerény családi ajándékcsereinket a Yule Tree alatt végezzük. Kötöttem egy pár zsákmányt a baba számára, és jobban illeszkedtek!

Egy pihentető reggel után otthon megyünk a nagyon jó barátok házához, a választott családhoz, hogy megünnepeljünk velük és gyermekeikkel. Sétálunk az erdőben a házuk közelében, és hagyjuk ki a helyi állatokat, akik mindig éhesek ebben az évszakban. Aztán mindannyian egy nagy, szép, vacsorát készítünk, és forralt almaborot inni.

Korán hamar sötétedni fog, és ha világos lesz, megnézzük a hold felemelkedését, és együtt összejönünk, és mesélünk történeteket.

Remélem, hogy a fiam növekedni fog, hogy értékelje ezt a kis rituálékot annyira, mint én.